Fájdalom a herában az erekció során
Mediáció - Önfejlesztés - Coaching
Azonosul a szerelmes nő archetípusával, valamiképp változik, felszabadultabb, érzékibb, magabiztosabb lesz, mint korábban volt. Bensőleg mindenképp, ha ennek nincs is mindig kívülről látható jele. A mi kultúránk, a zsidó-keresztény kultúra, ahogyan a mozlim kultúra is, az aphroditéi aspektust veszélyesnek tartja és több-kevesebb előítélettel kezeli.
Ha bizonyos morális szabályokat sért, ha feltörő szerelmét és szenvedélyét nem tartja az adott közösség megszabta korlátai között, akkor bajt hozhat saját fejére.
Megszólják, személyiségének méltóságát és minőségét megkérdőjelezik. A bibliai időkben megkövezték. Az iszlám kultúrában, ha rábizonyítják a házasságtörést, akkor ma is halálbüntetéssel sújtják.
Az aphroditéi aspektus a női entitás jeles értékeit képviseli: az erószt, a szerelmet, az érzelmek áradását, a kreativitást. A költők az aranyat és a mézet társítják hozzá, a festők mezítelenül örökítik meg szépségét, virágokkal, főképp rózsákkal ábrázolják, a rózsa a szerelem virága.
Látható aranyalmával is, a jellegzetes aphroditéi tartozékkal. Származást többféleképp említik a mítoszok. Az egyik változat szerint Kronosz vére keveredett a habokkal, ebből született Aphrodité.
Vagyis kínból lett, mint gyakran a költészet, mintha a mítosz sejtetné, hogy a szépség, a szerelem, az új élet, a termékenység és sok más nagyszerű dolog mögött többnyire ott a szenvedés.
Ez az istennő az egész világot uraló szerelemnek, a krónikus őserőnek jelképe, vérpezsdítő, örökifjú, az örök tavaszi kert szent kertésznője, olyan asszony, aki fájdalom a herában az erekció során a szerelmi választásaiban. A szabadság és függetlenség jelentős Aphrodité számára, és rendelkezik is ezekkel az értékekkel, ebben hasonlít a szűzi függetlenekre: Artemiszre, Athénére és Hesztiára.
De mégis más az ő nagy függetlensége! Az előbb említett istennők nem igen kötődnek szerelemmel a férfiakhoz.
Mint ahogyan ez a mai utódaikra is jellemző, a mai artemiszi, athénéi vagy hesztiai nőnek ha van is férje, élettársa, barátja, szerelme, mégsem a férfihez fűződő szálak az igazán fontosak számára. Ám Aphrodité igencsak szerelemmel is szereti a férfiakat, és az erős érzelmi kapcsolat mindig magában hordja a függés valamilyen minőségét és a sérülékenységet.
Az érzelmi kapcsolatok fontossága a sérülékeny istennőkhöz teszi őt hasonlóvá: Hérához, Démétérhez és Perszephonéhoz. Mégis szabadabb náluk, hiszen Perszephonét elrabolták, Hérát meghódították, Démétért megerőszakolták, és ezzel együtt vagy éppen ezért?
Aphrodité nem azért kötődik a férfihoz, mert kényszeríti valamely kiszolgáltatott helyzet. Például, mert félne a magánytól, tartana a függetlenségtől, mint a mai asszonyok közül nem kevesen, vagy mert másképp nem tudna megélni, nem lenne egzisztenciája, a házasságban viszont eltartják, mint nagyanyáink, anyáink és kortársaink közül sokakat.
Erekciót gátló érzelmek -- lélektani okok a merevedési zavar mögött
Aphrodité a maga törvényei és emóciói szerint választ és szeret. A homéroszi himnuszokban gyakran olvasható, hogy ez a mosolygó, mosoly szere tő nő szerelmes vágyat ébreszt péniszgyűrű masszírozóval élőlényben, az istenekben épp úgy, mint a halandó emberekben és az állatokban - ez a legfőbb tudománya.
Az állatok a nyomába szegődnek, a szarvasra vágyó párducok, a mogorva oroszlánok nőstényeikkel szelíden lefekszenek az istennő lábához az árnyas ligetekben.
A szerelem istennője harmóniát hoz, és a jól megélt, kölcsönös testi-lelki szerelem békét és egyensúlyt teremt a fájdalom a herában az erekció során. Nyomorék volt mikor megszületett és anyja - Héra - csalódottságában ledobta az égből. Mi ez? Elhamarkodottan mondtam, hogy Aphrodité független a szerelemben és a maga törvényei szerint választ?
De az istenek szerelmére, akkor miért a sánta és púpos kovácshoz megy feleségül?
Homérosz nem ismeri el ezt a köteléket, nem vesz róla tudomást. Pedig ez a házasság létezik, a mítoszok tudnak róla, és a mítosz többet árul el a dolgok lényegéről, mint a mégoly nagyszerű homéroszi költemény.
A női entitás aphroditéi vonalairól
Mi itt az igazság? Az Olümposz istenei fizetésképp adták Aphroditét a kovácsnak.
- Hiv és erekció
- A női entitás aphroditéi vonalairól - Magyar Szemle
- Hogyan lehet péniszt hívni maguk között
Tehát az indulásnál még korlátozott Aphrodité függetlensége! A kezdetnél, mint szinte minden női sorsban, úgy az istennő sorsában is benne van a női kiszolgáltatottság eleme.
A női entitás aphroditéi vonalairól
A történet szerint amikor Héra az újszülöttet ledobta az égből, az óceán két istennője fölfogta, fölemelte, fölnevelte. Nagyszerű ötvös és kovácsmester lett belőle, mesze földön híre ment a csodálatos tárgyaknak, ékszereknek, amiket a mester készített.
- Idegenkedés a pénisz iránt
- Mennyi a legkisebb pénisz
- A klinikus szemlélet Nem filozófiai, teológiai magasságok vagy a kísérleti lélektani általánosítások által, hanem a klinikai gyakorlat által felvetett, egyed- és problémaorientált szemléletről fogok beszámolni, mely a hatást elsősorban nem az elmélet szépségével, logikusságával méri, hanem azzal, hogy az illetőnek mennyit segített.
Az Olümposz lakói arra kérték, készítsen arany trónusokat a fő istenségeknek. Elsőre Héra trónusa készült el. Csakhogy olyan ravasz és láthatatlan hálószerkezetet épített a trónra Héphaisztosz, hogy amint Héra beleült - többé nem tudott kikelni belőle.
- A pénisz nyálkahártyájának helyreállítása
- Mindent az erekció fokozása érdekében
- A sokszereplős, látványos elemeket tartalmazó darab Néró felbukkanását, tündöklését, majd bukását beszéli el, zenéjét Várkonyi Mátyás szerezte, a szövegét Miklós Tibor írta.
A hálószerkezet ráfonódott a testére. Jött az üzenet az óceán partjára, hogy menjen fel a mester az égbe, mert anyja bajba került, ám Héphaisztosz visszaüzent: neki nincsen anyja. Végül Hermész, a nagy furfangos, csellel vitte fel a kovácsot az égiekhez, de Héphaisztosz ott is vonakodott Hérát feloldozni.
Végül ellenszolgáltatásképp egy istennőt kért feleségül.
