Kis kakas felállítása, Sokan vagyunk, de az a jó!
Ilyen a Szól a kakas már kezdetű, ami egyfelől a zsidóság szent énekévé csiszolódott kétszáz év alatt, másfelől a XX. Előbbi a nagykállói Eizik Taub nevezetű hászid csodarabbinakutóbbi Móricz Zsigmondnak köszönhető.
- Hevesi Lajos: Jelky András kalandjai
- Ez a felhő már sokszor megdördült, egyelőre a jámbor Peter Albert fülébe, de úgy látszott, hogy a dörgés mellett villáma is lesz.
Kodály a Kállai kettős után kutatva ben gyűjtött Nagykállón. E dal zsidó változatát és a hozzá fűződő történetek egyikét Klein Ádám reggel biztos merevedés rabbitól jegyezte le.
A költői lelkű, természetszerető rabbi a legenda szerint mezei sétája közben hallotta a dalt egy pásztorgyerektől, s egy belső hang ellenállhatatlanul ösztönözte őt annak megtanulására.
File:Cock by Miklós Varga, Mádi street, 2018 Kőbánya.jpg
Megvette hát a dalt két forintért. Abban a pillanatban, amikor a vásárt megkötötték, a rabbi megtanulta a dalt, a pásztorgyerek meg elfelejtette.
- Hemoglobin és erekció
- Arany László: Pancimanci | bookline
- Pénisz férfi test
- BETHLEN GÁBOR NÓTÁJA - Szól a kakas már - BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY
- A kiskakas gyémánt félkrajcárja – Köztérkép
- A kis kakas gyémánt félkrajcárja
Azóta a felvidéki zsidóság magáénak érzi a nótát, és zsoltáros virrasztásai s egyéb vallásos ünnepei alkalmával mindenütt énekli, mivel annak szövegéből Messiást váró, allegorikus értelmet érez ki. Ez egy korrekt egyezség volt: a pásztor díjazás fejében lemondott a szerzőségről a rabbi javára, aki kicsit átírta a dallamot kis kakas felállítása két misztikus tartalmú versszakkal meg is toldotta.
Csukás István Nagy meséskönyve
Az ő változatát ismerték meg később a zsidó közösségek szerte a világban, s ma is magyar szöveggel éneklik New York-tól Szentpétervárig. A környék magyarsága viszont nem szerződött senkivel hálistennek, így megőrizhette az eredetit is.
Keletkezésének idejét zenetörténészek és szövegkutatók a XVII. Feltételezhetők még régebbi, keleti gyökerei is.
Műköltési előzményeire ráismerhetünk már a korai virágénekekben, később rábukkanhatunk Pálóczi Horváth Ádám ötödfélszáz énekei között. Móricz Szatmárban folytatott falusi gyűjtőútja során és között több változatát is lejegyezte a Kisfaludi Társaság számára. Dallamát a fríg környezetű Rákóczi dallamkör-be sorolja a népzenetudomány, s a magyar nyelvterületen — elsősorban a Felföldön, Dunántúlon, az Alföldön és Erdélyben — számos változata ismert.
Hangszeres variánsai a XVII. Móricz Erdély trilógiájának hatására, melyben — kitűnő ráérzéssel — kétszer is felidézi a dalt Báthory és Bethlen Gábor kedvenc nótájaként, a falusi származású értelmiség már ilyen címen tartja számon.
A kiskakas gyémánt félkrajcárja
Annyi bizonyos, hogy Móricz részéről ez csak fikció volt. Bár rengeteg adatgyűjtés előzte meg minden regényét, de arra, hogy a Szól a kokas már ahogyan ő említi a fejedelmek nótája lett volna, nem találhatott a falusi nép körében semmilyen utalást.
Ez persze nem baj, legalább született egy másik legenda is a dal köré. Részben e legenda, részben egyéb metaforikus jelentéstartalmai miatt a szocializmus fénykorában ez a nóta rendkívül fontos volt az ellenzéki ifjúság kis kakas felállítása. Az Eötvös kollégisták például a as években a nyírségi származású irodalomtörténésztől, a Móricz-kutató Czine Mihálytól tanulták meg. Én ezt a változatát dolgoztam fel társaimmal Bethlen Gábor fejedelemmé választásának Igyekeztem úgy felépíteni az előadást, hogy a fentebb említett főbb zenei stílusok mindegyikét — ha röviden is — megmutassuk virágének, Bethlen korának táncmuzsikája, verbunkos.
Végül is: kié ez a dal? Úgy gondolom, vitának semmi helye: mindannyiunké. A folklórban az a csodálatos, hogy egy dallam, szöveg vagy motívum a közösségi használat során ezer alakot ölt.
Minden közösség — így minden nép is — saját ízlése, hite szerint alakíthat rajta. A népi műveltség igen nagyvonalú éltetőivel. Nem kér senkitől jogdíjat,… no meg tandíjat sem.
- Gyógynövény a tartós erekció érdekében
- Icinke-picinke - Népmesék óvodásoknak
- Legnagyobb fasz pénisz
- File:Cock by Miklós Varga, Mádi street, Kőbáviaduktnyelviskola.hu - Wikimedia Commons
- Hevesi Lajos: Jelky András kalandjai
- Az égig érő paszuly - Pompás Napok
