Miért ropog a pénisz
A nyelvészek megmagyarázzák, mi a geci Eredetileg a Gergely név becézése volt, több elmélet is van rá, miért lett szitokszó.
De mit csinál, aki gecizik? Aktuálpolitikai hiánypótlás! De tényleg: miért nincs csont a péniszben?
3 péniszbűvölő praktika, amitől a pasi garantáltan elszáll (18+) - Nő és férfi | Femina
Azon túl, hogy egy ilyen testrész megléte romlásba döntené a potencianövelők piacát, a kérdés nem indokolatlan, elvégre több emlősnek is van csont a hímvesszőjében. De mi dönti el, hogy micsoda?
Hát a párzási szokások. Meg az evolúció.
A puha pénisz is lehet része az utójátéknak | hu
A péniszcsontot latinul baculumnak hívják. A szó nem véletlenül miért ropog a pénisz ismerősnek: az argumentum ad baculum nevű érvelési hiba az erővel bunkósbottal való érvelés taktikáját mutatja, amikor a beszélő erőszak vagy büntetés belengetésével próbál meggyőzni valakit. Tehát a péniszcsont. A baculum.
- Miért nem kemény merevedés
- Szerző: sm 1.
- Porckopással járó fájdalmas tünetekkel küszködöm a térdízületben.
- A 15 legforróbb férfi szexfantázia Kezeld ügyesen!
Ha neve is van, ráadásul latin, nyilván létező dologra utal. Így is van: egyes emlősöknél, például a rozmárnál Odobenus rosmarus akár a hatvan centit is meghaladhatja a hossza. Persze, nekik a szemfogaik is óriási agyarrá nőtték ki magukat, nem csoda, hogy máshol is bőkezű volt velük a természet. De aki elkezdené irigyelni a rozmártól a hatvancentis péniszcsontját, próbáljon meg két széklábbal a szájában párzani egy rozmárlánnyal az Északi-tenger jeges vizében, aztán tervezze újra az értékrendjét.
A kutatókat érdekelni kezdte, hogy mi lehet a nagy különbség oka.
Ma van Móric napja!
A University College London szakértőinek elmélete szerint a péniszcsont nagyjából 95 millió éve alakult ki az emlősöknél; az első főemlősöknél 50 millió éve is létezhetett.
Ettől a ponttól kezdve a csont mérete egyes állatokban nagyobb, másokban kisebb lett. Ez látszólag nincs összefüggésben az állat méretével. Az alig tízkilós medvemakákóknál Macaca arctoides a péniszcsont hossza akár 5 centiméter is lehet: vagyis ötször akkora, mint az örvös mangábéé Cercocebus torquatusakik nagyobb testű állatok, mint a medvemakákók.
Mi történik ebben az esetben?
Kit Opie, a tanulmány vezető szerzője szerint a péniszcsont általában azoknál az emlősöknél a leghosszabb, akikre a hosszú behatolás angolul: prolonged intromission a jellemző. Azok az állatok, ahol a párzás több mint három percig tart, ez a strukturális sajátosság szükséges ahhoz, hogy a hím minél nagyobb eséllyel megtermékenyíthesse a nöstényt.
A baculum, ami többnyire a hímvessző hegyén, és nem a tövén található, segít abban, hogy a hímvessző úgy passzoljon a helyére, mint a kulcs a zárba.
Képzeljék el úgy a péniszcsontot, mint egy szervet, ami biztos alátámasztást és útmutatást ad a minél nagyobb hatékonyság kedvéért.
Kapcsolódó kérdések:
Az alábbi képen a faasztal jelképezi a baculumot, az es kaliberű Barrett M82 félautomata a péniszt, a lövedék a hímivarsejtet, a dinnye meg a petesejtet. De vegyük például a csimpánzokat! A csimpánzok péniszcsontja nagyjából akkora, mint egy emberi köröm. A csont aprósága összefüggésben lehet azzal, hogy a párzás aktusa milyen rövid ideig tart a csimpánzoknál — alig 7 másodpercig.
A csimpánzcsoportokban a nőstények minden hímmel párzanak, hogy biztosan megtermékenyüljenek: így csökkentik az esélyét annak, hogy az idősebb hímek megöljék a fiatalokat. Elvégre ha azt hiszik, hogy talán ő miért ropog a pénisz utód apja, mégsem fogja őket agyonverni bottal. Viszont a nősténynek érdekében áll minél hamarabb túlesni az egészen.
A szex lényege a pozitív élmény
Ezért maradhatott meg a csimpánzok hímvesszőjében a baculum: mert 7 másodperc alatt kell utódot nemzeniük. És hogy az emberekből miért tűnhetett el mégis?
Valószínűleg a monogámia miatt. A monogám párkapcsolatok nagyjából a felegyenesedett ember Homo erectus idején jelentek meg, és ez gyökeresen átformálta az ember reprodukciós stratégiáját.
Mivel a feleknek nem kellett hét másodperc alatt lerendezniük az utódlási kérdést, hanem stabil párkapcsolatban bármikor megismételhették az aktust, a csont is szükségtelenné vált.
Ebben az esetben lehetetlen késleltetni a kezelést, mivel a törés súlyos szövődmények és kóros változások kialakulásához vezethet.
A megtermékenyítés alkalmi sikertelensége már nem jelentett akadályt, mellélövés esetén is lehetett újra próbálkozni. A Proceedings of the Royal Society nevű szaklapban megjelent tanulmányban Opie kifejtette, hogy a monogámia lehetett az utolsó szög a péniszcsont koporsójában. Mivel az embereknek nem kellett versenyezniük a konkurens hímekkel, egyre kevesebb szükségük is volt rá; már a késői ősemberekben sem maradt nyoma a péniszcsontnak.
Sereg Tímea újságíró.
