Puha kakasfej felállítása


Ameddig ér az a kabát, Addig egye fene magát! Tararajra tararara. Vasas—Salamon Magyarózdon szintén a fonóházakat keresték fel az ijesztő maszkokba, jelmezekbe öltözött-csoportok.

A szokást itt buduhálázásnak nevezték. A Csallóközben nagyobb csoportokban jártak a a partnereknek nincs erekciója húshagyókedden. Női ruhát viseltek, cigánynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak stb.

Egy középkorú úriember így szólt a Duna-parton: — Az én időmben a varjak az újpesti szigeten laktak — természetesen csak a pesti és Pest környéki honosságú varjak, amelyek a torzonborz, szinte megöregedett, megfehéredett, másvilágias Duna felett alkonyatonkint hazafelé tartottak.

A fejükre harisnyát húztak, vagy bekormozták, belisztezték az arcukat. A házaknál nagy felfordulást csaptak, és igyekeztek ételeket elcsenni. Adományként lisztet, szalonnát, kolbászt kaptak. Az alakoskodókat dőréknek nevezték.

Hasonló jellegű szokás él Mohán, ahol tikverőzésnek nevezik. A maszkos alakok bekormozzák a járókelőket, megpiszkálják a tyúkólakat.

Az Eger környéki remélés szereplői ugyancsak változatos jelmezekben vonultak fel. Soraikban menyasszony, vőlegény, várandós asszony, kéményseprő, köszörűs, borbély stb. Észak-Bánátban, Verbicán hamvazószerdán tréfás hamvazkodás volt szokásban. Egy legény lepedőbe burkolva, papírból készült püspöksüveggel a fején cipőpasztás dobozban hamut vagy kormot vitt magával. Egy másik legény papnak öltözött, kukoricaszárból készített keresztet vitt, másik négy pedig a feje fölött baldachin módjára pokrócot feszített ki.

Aki engedte a hamvazást, annak csak egy keresztet rajzoltak a homlokára, aki ellenkezett, annak az egész arcát bekenték. A házaknál tojást, kolbászt csentek el.

Rónay Ernő: Krasznojárszk Tabéry Géza előszava Rónay Ernő regényéhez Őszinte leszek; — amikor e könyv szerzője, Rónay Ernő elhozta hozzám a kéziratát és közölte, hogy abban háborús és hadifogságban töltött idejének emlékeit jegyezte fel, nem fogadtam őt a legnagyobb bizalommal. A háborús élmények feltárását Barbusse-től és Remarque-tól kezdve számos hivatott író, a hadifogságbeli gyötrelmeket pedig Kuncz Aladár és Markovits Rodion legalábbis annyira kimerítették müveikben, hogy utánuk méltán merülhetett fel bennem a kérdés, mi mondanivalója lehet tul az ő mondókájukon egy had- és fogságviselt, ma negyvenéves férfinek, aki hozzá még eddig nem is művelte a szépirodalmat?! Annál inkább tudom azonban most hogy lapról-lapra fokozódott érdeklődéssel, sőt az izgalom lenyügözöttségével olvastam végig Rónay Ernő emlékiratait, — megbecsülni mindazt, amit az itt következő körkép elébem tárt. Rázós szekéren a világ legfenségesebb tájait utaztam be Rónayval.

Kedveltek voltak a különféle állatmaszkok, medve, ló, kecske, gólya és mások. Többnyire a fonóházakat keresték fel. A puha kakasfej felállítása táncoltatták, a gólya a lányokat próbálta csipkedni, a kecskére alkudoztak.

A néma jelenetektől, a pantomimszerű játéktól a párbeszédes formákig sokféle változata élt e dramatikus szokásoknak. A farsangi állatmaszkos alakoskodókról Ujváry Zoltán fejezete bővebben szól, itt csak néhány példát említünk.

A Drávaszögben a házakat felkereső maszkos alakok között ökör és medve is szerepelt. Négy-öt fiú rossz ruhába öltözött, az arcukra kakasmaszkot tettek.

tyúkok, csibék, kakasok

Úgy ugráltak a lányokra, mint a kakas a tyúkra. Jutalmuk tojás volt, amit kosarakba gyűjtöttek. E szokásban is jól tükröződnek a termékenységvarázslás nyomai. A farsangi dramatikus játékok között ismert volt a lakodalmas és a halottas játék is. Medvesalján a farsangi jelmezesek menyasszonynak is felöltöztek, és a házaknál lakodalmas énekeket énekeltek. Hidvégen például három fonóház együtt játszotta el. Énekszóval vonultak végig a fiatalok kíséretében a falun.

Például a medvesalji Hidegkúton menyasszonynak öltöztetett bábut vagy egy menyasszonyt alakító lányt búcsúztattak és sirattak el farsang keddjén a mulatságot megszakítva.

A Középső-Ipoly vidékén trágyahordó saroglyára rossz ládát vagy szalmazsákot tettek, ezt négy legény vitte a vállán. Másik kettő a papot, illetve a kántort utánozta. Ének kíséretében égették el a szalmazsákot vagy ládát. A borsodi barkóságnál is a temetési paródia több változatát jegyezték fel.

A farsangi dramatikus játékok sorában ugyancsak népszerűek a kivégzést mímelő játékok.

Elérhetőség

Húshagyókedden — főleg a keleti palócoknál — két férfi rabnak, kettő hóhérnak öltözik. Erről a szokásról ugyancsak részletesen ír Ujváry Zoltán. Ezek egy része a fonóban zajlott. A Bódva vidékén a két világháború között batyus mulatságokat szerveztek a fonóban farsang keddjén. A lányok kolbászt és herőcét, a legények italt vittek. Kemenesalján sudri volt a munkavégző mulatság neve. Muzsikáról a legények, élelemről a lányok gondoskodtak.

A táncmulatságok, bálok többsége azonban a kocsmában vagy bérelt házaknál zajlott. Minden társadalmi réteg megrendezte a maga bálját. A szervezők a mindenkori legények voltak. A palóc vidékekről származó adatok szerint a mulatságokat többnyire megelőzte a legények házról házra járó adománygyűjtése, mely gyakran összekapcsolódott a lányok táncmulatságba hívásával.

Például az Ipoly menti Pereszlényben az első világháború előtt az volt a szokás, hogy a legények farsang utolsó szombatjának estéjén járták sorra a házakat. A jobb módúak 8—10, a szegényebbek 4—6 tojást adtak és 1 Ft-ot, ha számítottak a legényre, 2 Ft-ot is. A tojás egy részét a pap kapta meg, amiért a táncmulatság kérvényét aláírta. A bevételből fogadták a muzsikusokat. Borsodivánkán és Domaházán a legények vezetőséget választottak, és a mulatság rendezéséhez szükséges pénzt összekoledálták.

Volt, ahol a zenészeknek szánt pénzt a mulatság helyszínén gyűjtötték össze.

puha kakasfej felállítása hogyan kell beállítani a péniszet

A Nyitra megyei Menyhén a tánchelyiségben volt az ún. A legénybíró felállt egy székre, onnan jelentette be a tőkeszedést. A leány a mulatsághoz való hozzájárulását annak a legénynek adta, akivel táncolt.

A legénybírónak a legény továbbította a pénzt. A farsangi mulatságoknak rendkívül fontos szerepük volt a párválasztásban. Az egész magyar nyelvterületen számos adat puha kakasfej felállítása, hogy a lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát a kalapjukra. Az Ipoly menti falvakban a lányok már a farsang előtti héten küldték el a bokrétát a kiszemelt legénynek, amit általában a lány keresztanyja vitt el.

A bokrétát a legények farsangvasárnap a kalapjukra tűzték, így mentek el táncolni. Volt olyan legény, aki több lánytól kapott bokrétát, de azzal a lánnyal kellett először táncolnia, akitől az elsőt kapta. A legények azt a bokrétát tűzték a kalapjuk elejére, amit { Tánc közben elkérte vagy ellopta a legény kalapját és rávarrta a bokrétát. A legény megölelte és megcsókolta a lányt és táncba vitte. Ezt a nyilvános színvallást hamarosan követte a lánykérés.

A Győr-Sopron megyei Himodon a legények házról házra járva hívogatták a lányokat, akiktől ilyenkor rozmaringot kaptak a kalapjukra. Ez volt azután az asszonyok fő témája. Vajon ki tűzte fel. Elveszi-e a lányt?

szavak pergإ‘tأ¼zأ© web view a pأ©nz nem megkأ¶nnyأ­tأ©se, hanem megnehezأ­tأ©se...

Arra is van adat, hogy a lányok hívogatták a legényeket a fonóbeli farsangi mulatságra. Egyikük nyársat vitt, másik fedeles kosarat. Minden háznál énekeltek, kolbászt, szalonnát, tojást kaptak. Meghívták a legényeket a fonóba, ott elvették a kalapjukat és felbokrétázták. Azt azután a legényeknek ki kellett fizetni, az összegyűlt pénzen vették a bort. A farsangi mulatságok minden korosztály számára lehetőséget adtak a táncra, szórakozásra.

puha kakasfej felállítása merevítés 20-kor

Néhány feljegyzés arról tanúskodik, hogy ilyenkor sor kerülhetett az asszonyok külön mulatságára. Összegyűlnek harmincan, harmincöten egy háznál, pálinkát, sört isznak, esznek, zenészt fogadnak.

puha kakasfej felállítása a pénisz eleje

Farsang egyik szombatján mulatnak magukban, férfiakat nem engednek be. Az asszonyok farsangi mulatságáról a A farsangi mulatságok kapcsán végezetül szólnunk kell az ilyenkor szokásos vetélkedő játékokról és a legényavatásról.

A kakasütésre húsvét, lakodalom, sőt aratás és a farsang adott alkalmat. A kakasütés ősi, nemzetközileg is jól ismert játék. Kopácson a kocsma melletti téren levágott kakasfejet ástak a földbe. A vállalkozó szellemű legénynek bekötött szemmel kellett bottal eltalálnia a kakasfejet.

Ha sikerült, akkor puha kakasfej felállítása a kakasból paprikást főztek neki az esti mulatságon. Bellyén a lábánál beásott egész kakast igyekeztek bekötött szemmel leütni.

A Nyitra megyei falvakban farsangkor volt a legényavatás. Ezekben a falvakban felcéhelésnek nevezték a szokást. A 16—17 éves legények keresztapát választottak maguknak. Áldomást ittak, s ettől kezdve magázódtak.

A legényavatás után udvarolhatott a legény, mehetett a mulatságokba, kocsmába járhatott, dohányozhatott, megillették azok a jogok, melyek a helyi szokásoknak megfelelően a legények korcsoportjára puha kakasfej felállítása jellemzőek.

A farsangi legényavatásra többnyire farsangvasárnap és hamvazószerdán kerítettek sort. Éppen ezért a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan, olykor durván figyelmeztessék azokat, akik ugyan { Van adat arra, hogy vénlegényeket is csúfoltak, de a szokások többsége a vénlányokra vonatkozik.

Vénlányoknak azok a lányok számítottak, akik egy-két évvel vagy többel túlhaladták a házasságkötés helyileg ideálisnak tartott időpontját.

A farsangi vénlánycsúfolás négy fő változatáról vannak leírásaink a magyar nyelvterületről. Ezek a következők: a tuskóhúzás, a kongózás, az ún. A tuskót nagy zajjal végighúzták az utcán, majd a puha kakasfej felállítása ajtajára kötötték vagy a kapujához támasztották. Észak-Bánátban a legények felkeresték a lányos házakat. Két legény húzta a tuskót, a harmadik nyomta, és valósággal felszántották a ház földjét.

A lányokat még be is kormozták. A Drávaszögben, Laskán hamvazószerdán nagy tuskókat hentergettek a férfiak, legények a lányos házak és özvegyasszonyok kapuja elé. A nézők közti fiatal lányok hangosan kiabálták: Elmúlt farsang, itt hagyott.